A klímaváltozás és az ózonprobléma egyre sürgetőbb kihívások elé állítják a világot, ám amellett, hogy technológiai és politikai megoldásokat keresünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a társadalmi egyenlőtlenségeket és a hátrányos megkülönböztetést sem. A hátrányos megkülönböztetés a klímaváltozás körüli diskurzus egyik alulértékelt aspektusa, amely szorosan összefonódik a társadalmi befogadással.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása globális probléma, de annak következményei nem minden társadalmi csoportot érintenek egyformán. Szegényebb, perifériális területeken élő emberek, gyakran szembesülnek a legrosszabb következményekkel, miközben a döntéshozók a gazdagabb, iparosodott régiókban találják meg a megoldásokat. Ez a hátrányos megkülönböztetés nemcsak a környezeti válságból, hanem gazdasági és politikai struktúrákból is fakad, amelyek nem veszik figyelembe a marginalizált közösségek igényeit.
Továbbá, az ózonréteg problémája is ugyanennek a struktúrának a része. Az ózonlyuk csökkentése érdekében tett nemzetközi erőfeszítések sok szempontból sikeresek voltak, ám a hátrányos megkülönböztetés itt is megjelenik. A fejlettebb országok általában képesek voltak gyorsan alkalmazkodni a környezetvédelmi szabályozásokhoz és új technológiákhoz, míg a fejlődő országok sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel nem rendelkeznek elegendő erőforrással az alkalmazkodáshoz, vagy nem kapnak elegendő támogatást.
A klímaváltozásra és az ózonproblémára adott válaszokban tehát kardinális kérdés, hogy mindenki hangját meghallgassák, és a társadalmi befogadás legyen a középpontban. Az inkluzív megközelítés nemcsak hogy igazságosabb megoldásokat eredményez, hanem fenntarthatóbb jövőt is garantálhat. A hátrányos megkülönböztetés felszámolásával és a sokszínűség előmozdításával elérhetjük, hogy a globális erőfeszítések valóban mindenki számára előnyösek legyenek.
Csak akkor tudunk sikeresen küzdeni a klímaváltozás és az ózonréteg csökkenése ellen, ha mindenki beleszólhat ebbe a folyamatba. Nem engedhetjük meg azt, hogy a fenyegetések egyeseket érzékenyebben érintsenek, míg másokat kiemelnek a felelősség alól. A jövő nemcsak a technológiai újításokról szól, hanem arról is, hogy miként alakítjuk a társadalmi normáinkat és viszonyainkat az egyenlőség és a befogadás mentén.