A klímaváltozás és az ózonprobléma egyre sürgetőbb kihívások elé állítja a világot. A Kisebbségek támogatása nem csupán társadalmi felelősség, hanem alapvető szükséglet is, amikor környezetünk védelméről van szó. A méltányosság jegyében gondolkodva, fontos, hogy a legnagyobb hátrányos helyzetű közösségek is részesüljenek a klímaváltozás elleni harc erőfeszítéseiből.
A globális felmelegedés hatásai a legszegényebb rétegeket érintik a legdrámaibban. Azok a kisebbségek, akik már így is marginalizált helyzetben vannak, nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is sebezhetőbbek. A szélsőséges időjárási események, mint a szárazság vagy az árvíz, gyakran a közvetlenül hátrányos helyzetű közösségeket sújtják. E közösségek támogatása ezért elengedhetetlen a fenntartható jövő érdekében.
Az ózonprobléma szintén kiemelt jelentőséggel bír. Az ózonréteg védelme nem csupán tudományos kérdés, hanem a legsebezhetőbbek védelméről is szól. A légszennyezés és az ózont lesújtó anyagok kibocsátása legnagyobb mértékben a gazdaságilag elmaradott területek lakóit sújtja. Ennek megértése fontos lépés ahhoz, hogy méltányosan bánjunk a különböző közösségekkel.
Csak akkor érhetjük el az eredményes és tartós fejlődést, ha biztosítjuk, hogy a kisebbségek beleszólhassanak a klímapolitikai döntésekbe. Az ő tudásuk és tapasztalataik figyelembevétele gazdagíthatja a környezetvédelemre vonatkozó terveinket. A Kisebbségek támogatása révén a valódi együttműködés és dekolonizáció nyújthat megoldást a klímaváltozás kezelésére.
Ahhoz, hogy a jövő generációi számára is élhető bolygót hagyjunk hátra, szükség van olyan kezdeményezésekre, amelyek nemcsak a technológiai újításokra, hanem a közösségekkel való kapcsolatokra is fókuszálnak. A méltányosság elve alapján a környezeti igazságosság előmozdítása érdekében közös erőfeszítéseket kell tennünk. Ennek a gondolkodásmódnak a középpontjában a Kisebbségek támogatása áll, amely nélkülözhetetlen a klíma- és környezetvédelmi mozgalmakban.