A Közösségi működéshez való jog napjaink egyik kiemelkedően fontos alapelve, különösen akkor, amikor olyan globális fenyegetésekkel nézünk szembe, mint a klímaváltozás és az ózonréteg károsodása. Ezek a környezeti problémák nemcsak ökológiai értelemben jelentenek veszélyt, hanem közvetlen hatással vannak társadalmunk működésére, és arra, hogyan gyakorolhatjuk közösségi jogainkat.
Amikor az emberek jogairól beszélünk, gyakran tévesen csak politikai vagy gazdasági dimenziókra gondolunk. Pedig a környezeti tényezők nem csupán háttérként szolgálnak: alapvetően befolyásolják a közösségek fennmaradását, együttműködési lehetőségeit és a demokratikus részvétel tereit is. A Közösségi működéshez való jog pontosan ezen kapcsolódási pontokra világít rá – jogunk van olyan környezetben élni, amely támogatja a kollektív cselekvést, a társadalmi részvételt és az egymás iránti felelősségteljes hozzáállást.
A klímaváltozás során tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek, az erdőtüzek, áradások és aszályok nemcsak az egyéni életminőséget rontják, hanem megbontják a közösségek szövetét is. A kiszolgáltatottabb csoportok, mint a vidéki lakosság vagy alacsonyabb jövedelmű közösségek, gyakran elszenvedik azt, hogy a döntéshozatalból kiszorulnak, miközben a következményeket elsőként élik át. Ez ellentétes a Közösségi működéshez való jog szellemiségével, amely a részvételen és az együttes felelősségvállaláson alapulna.
Az ózonréteg problémája is ide kapcsolódik. Bár évtizedekkel ezelőtt komoly globális fellépés indult el az ózonlebontó anyagok visszaszorítására, a veszély még nem múlt el teljesen. Az ózonréteg védelme nemcsak az egészségünk miatt fontos, hanem azért is, mert a környezet stabilitásának fenntartása kulcs a fenntartható közösségi együttműködéshez. A nap UV-sugarainak fokozott behatolása súlyos egészségügyi problémákat okozhat, amelyek hosszú távon gátolják a társadalmi aktivitást, az oktatásban való részvételt és a közösségi jelenlét lehetőségeit is.
Egyre nagyobb szükség van arra, hogy a jogi eszközöket – mint amilyen a Közösségi működéshez való jog – integráljuk a környezetvédelmi stratégiákba. Nem csupán törvények szintjén, hanem a mindennapi párbeszédben és a közösségi gyakorlatok megerősítésében is. A jog ugyanis nemcsak kijelent valamit, hanem lehetőséget is ad arra, hogy cselekedni kezdjünk – együtt, egymásért, a jövőnkért.