A klímaváltozás és az ózonprobléma összefonódása a szellemi tulajdonjogokkal
A Szellemi tulajdonjogok világa első pillantásra távoli jogi terepnek tűnhet a klímaváltozás vagy az ózonréteg vékonyodásának nagyon is fizikai jelenségeihez képest. Pedig ha belegondolunk, minden új napelem-technológia, minden alacsony globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközeg, vagy akár az ózonbarát spray palackja mögött egy-egy oltalmazott találmány, know-how, védjegy vagy szerzői jog áll. Ezek a jogok határozzák meg, ki, hogyan és milyen feltételekkel férhet hozzá a megoldáshoz – vagyis hogy a zöld technológia milyen gyorsan és mennyire széles körben terjedhet el.
Jogok, melyek gátat vagy hidat képezhetnek
Az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv sikertörténete gyakran idézett példa: a CFC-gázok globális tilalmáról szóló megállapodáshoz szükség volt arra, hogy a CFC-ket kiváltó vegyületek szabadalmi védelme alatt álló nagyvállalati szereplők engedményeket adjanak a fejlődő országoknak. Ez pillanatképként megmutatta, hogy a szellemi tulajdonjogok kettős arcúak: az innovációt ösztönző bástyák és egyben a hozzáférést korlátozó kapuk is lehetnek.
A klímaváltozás frontvonalán
Ma, amikor az éghajlati válság naponta kézzelfoghatóbb – áradó folyók, hőhullámok, elsivatagosodó vidékek –, a kérdés az: felgyorsíthatjuk-e a dekarbonizációt a jogi keretrendszerek stratégiai alakításával? A megújuló energia, az energiatárolás, a zöld hidrogén vagy a körforgásos gazdaság mind know-how intensív területek. Ha a kulcstechnológiák szabadalmi “kerítését” túl magasra emeljük, a fejlődő országok lehet, hogy csak jóval drágábban, s így jóval később térnek át a tisztább megoldásokra. Ez végső soron a globális kibocsátás csökkentését hátráltatja, így mindenkire visszaüt.
Licencmodellek és innovációserkentes
- Kötelező engedélyezés (compulsory licensing): Rendkívüli helyzetekben az állam lehetőséget kap arra, hogy a szabadalom tulajdonosától függetlenül is engedélyt adjon a találmány használatára tisztességes díj ellenében. Egyre többen vetik fel, hogy a klímaváltozás pont ilyen globális vészhelyzet.
- Királyi úton nyílt hozzáférés (open source cleantech): A szoftveres világból ismert nyílt forráskód analógiájára megjelennek a “szabad zöld találmányok”, ahol a feltalálók tudatosan lemondanak bizonyos kizárólagos jogosultságaikról a gyors terjedés érdekében.
- Patent pool és közös licencplatformok: Több piaci szereplő összeadja a szabadalmait, s egységes díjcsomaggal teszi elérhetővé a piaci szereplők széles köre számára. Ez csökkenti a tranzakciós költségeket, gyorsítja az implementációt.
Mikor serkent és mikor fékez a jog?
A szellemi tulajdonjogok az eredeti célt – az innovációs motiváció fenntartását – akkor szolgálják legjobban, ha kiegyensúlyozottan védik az alkotó jogait és a társadalom érdekét. Amikor egy startup évek munkáját, kockázatát és tőkéjét teszi egy új szén-dioxid-leválasztó reaktorba, a szabadalom nélkül nem biztos, hogy visszakapja a befektetését. De ha az adott találmány kritikus a 1,5 °C-os cél tartásához, szükség lehet olyan jogszabályi keretekre, amelyek bizonyos esetekben kötelező vagy kedvezményes licencet írnak elő.
A jogok társadalmi percepciója
Sok fogyasztó ma már tudatosan keresi a “freonmentes” vagy “ozon friendly” címkéket. A Szellemi tulajdonjogok gyakran a háttérben maradnak, mégis erősen hatnak a polcra kerülő termékek kínálatára. Ha nincsenek megfizethető licencfeltételek, lehet, hogy a gyártók továbbra is régi, környezetszennyező technológiákat használnak, mert azok “lejárt szabadalmak”, vagyis ingyenesek. Ez látszólag olcsóbb, de hosszú távon hatalmas ökológiai költséget cipel tovább a társadalom.
A jogászok és mérnökök közös felelőssége
A klímaválság kezelése nemcsak műszaki, hanem jogi feladat is. A “zöld jogász” ma már nem csupán környezetvédelmi engedélyekkel foglalkozik, hanem azon gondolkodik, hogyan lehet a szellemi tulajdonjogi portfóliókat úgy menedzselni, hogy a kibocsátáscsökkentési célok se sérüljenek. Ez a hídépítés a laborok és a tárgyalótermek között – a szabadalmi stratégiák, licencszerződések, jogszabály-alkotás, adókedvezmények összehangolása – lesz kulcsa annak, hogy a zöld innovációk valóban globális hatást fejthessenek ki.