A klímaváltozás és az ózonprobléma mindannyiunk életére hatással van, és a globális közösség számára egyre sürgetőbbé válik a cselekvés. Az utóbbi évtizedekben a természeti katasztrófák, az extrém időjárási jelenségek és az ózonréteg elvékonyodása mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy nem csupán a jövőnk, hanem a jelenlegi életünk minősége is veszélyben van. A bűncselekmények elleni védelem új értelmet nyer, amikor a környezetvédelmi bűncselekmények áldozatairól van szó, akiket az emberi tevékenység okoz. Az ökológiai bűncselekmények nemcsak a természetet károsítják, hanem közvetlenül befolyásolják az emberek egészségét és jólétét is.
A globális felmelegedés következményei egyre drámaibbak, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése minden ország számára kötelező feladat. A különböző környezeti jogszabályok megszegése, mint például a mérgező anyagok szakszerűtlen kezelése, jogi következményeket von maga után, de vajon eléggé szigorúak-e ezek a büntetések? A világ különböző részein tapasztalható jogi eltérések és a büntetőlegislation gyengeségei miatt a környezetvédelmi bűncselekmények sokszor büntetlenül maradnak.
Az ózonlyuk problémája sem elhanyagolható, hiszen a növekvő UV-sugárzás nemcsak a bőrünk egészségét veszélyezteti, hanem a növényzetet és az állatvilágot is. Az ózonréteg védelme érdekében tett erőfeszítések – mint például a Montreáli Jegyzőkönyv – szükségessé teszik a nemzetközi összefogást, de a megvalósítás során sok esetben látványos hiányosságokat tapasztalhatunk. Egyes országokban a helyi ipar és a politikai érdekek sokkal fontosabbak, mint a környezet védelme, ami számottevő bűncselekményekhez vezet.
A méltányosság elve a környezetvédelmi jogban is megjelenik, hiszen mindannyian közvetlenül érintettek vagyunk a klímaváltozás és az ózonprobléma következményeiben. Ha nem hozunk azonnali intézkedéseket a bűncselekmények elleni védelem érdekében, a következmények drámaiak lesznek. Az egyén felelőssége és jogai mellett elengedhetetlen, hogy az állami és helyi hatóságok, valamint a civil szervezetek is aktív szerepet vállaljanak a környezet védelmében.
A közösségeknek meg kell érteniük, hogy a klímaváltozás nem csupán egy távoli probléma, hanem egy konkrét fenyegetettség. Aktív részvételre van szükség, hogy a bűncselekmények elleni védelem ne csupán jogi kötelezettség legyen, hanem egy közös elhatározás a fenntartható jövő érdekében. Az oktatás, a tudományos kutatás és a közös elköteleződés segíthet a jövő generációinak biztosítani egy egészségesebb és biztonságosabb világot.