Az egészségügyi hozzáférés kérdése egyre fontosabbá válik napjainkban, különösen a klímaváltozás és az ózonprobléma kontextusában. A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők, és a jövőben várhatóan még súlyosabb következményekkel járnak. A rendkívüli időjárási események, a légszennyezés növekedése és a természeti erőforrások csökkenése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ egyre nagyobb része kénytelen szenvedni a következményektől. Az egészségügyi rendszerek sebezhetősége különösen szembetűnő a legnincstelenebb közösségek körében, akik már eddig is nehezen fértek hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A klímaváltozás mellett az ózonprobléma is komoly aggodalomra ad okot. Az ózonréteg károsodása miatt a földfelszínen egyre nagyobb mennyiségű UV-sugárzás éri az embereket, ami növeli a bőrbetegségek és más egészségügyi problémák kockázatát. Azok, akiknek már eddig is korlátozott az egészségügyi hozzáférésük, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. Ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak a rendszeres orvosi vizsgálatokat, a védőoltásokat, vagy akár csak a megfelelő táplálkozást, amely elengedhetetlen az immunrendszerük támogatásához.
Felmerül a kérdés: hogyan biztosítható az egészségügyi hozzáférés mértékegysége olyan körülmények között, ahol a környezeti hatások egyre inkább szabályozzák életünket? A méltányosság elve alapján minden embernek, függetlenül szociális helyzetétől vagy földrajzi elhelyezkedésétől, joga van az egészséges élethez. Ahhoz, hogy ezt a jogot érvényesíteni tudjuk, fontos, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a klímaváltozás és az ózonprobléma következményeit, és ennek megfelelően alakítsák az egészségügyi rendszert.
A közpolicy-k kialakításakor nem csak a gazdasági tényezőket kell figyelembe venni, hanem a társadalmi igazságosságot és a fenntarthatóság elveit is. Az egészségügyi ellátásba való méltányos és egyenlő hozzáférés érdekében sürgető szükség van a közösségek bevonására, az oktatásra és a tájékoztatásra. Az embereknek tudniuk kell, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre, és hogyan védhetik meg magukat a klímaváltozás és az ózonréteg károsodásának hatásaitól.
A közegészségügyi programok és a fenntartható fejlesztési célok harmonizálása kulcsfontosságú lépés lehet a jövőbeni kihívások kezelésében. A klímaváltozás elleni küzdelem és az ózonprobléma megoldása érdekében együtt kell működnünk nemcsak a kormányzati szervekkel, hanem a civil szervezetekkel, a tudományos közösséggel és a helyi közösségekkel is. Mindezek csak akkor hozhatnak eredményt, ha méltányosan és átfogóan érjük el a célunkat: az egészségügyi hozzáférés biztosítását a globális környezetváltozások korában is.