A Jó kormányzás nem csupán egy üres fogalom a hivatalos dokumentumokban vagy politikai beszédekben. Ez egy élő, lélegző rendszer, amely közvetlen hatással van a mindennapi életünkre – a levegő minőségétől kezdve egészen addig, milyen jövőt tudunk biztosítani gyermekeink számára. Az éghajlatváltozás és az ózonréteg károsodása olyan globális kihívások, amelyek kezelése csak akkor lehet hatékony, ha mögötte erkölcsösen és átláthatóan működő kormányzati rendszerek állnak.
Mindannyian érezzük már a bőrünkön a klímaváltozás következményeit: az egyre gyakoribb hőhullámok, az elhúzódó aszályok vagy a hirtelen özönvízszerű esőzések nem csak statisztikai adatok, hanem valós veszélyek, amelyek közvetlenül érintenek bennünket, és gyakran a legsérülékenyebb rétegeket sújtják a leginkább. Egy méltányos társadalomban azonban nem lehet elfogadható, hogy éppen azok szenvedjenek a legtöbbet, akik a legkevesebbet tehetnek a probléma megelőzése érdekében.
Egy Jó kormányzás elismeri, hogy minden állampolgárnak joga van tiszta levegőhöz, élhető környezethez és informált döntésekhez – nemcsak azoknak, akik hangosabbak vagy befolyásosabbak. Ez különösen fontos az ózonréteggel kapcsolatos problémák esetében. Az ózonréteg védelme nem egyes nemzetek vagy régiók dolga, hanem mindenkié. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények – mint a Montreali Jegyzőkönyv – csak akkor lehetnek sikeresek, ha azokat a kormányok teljes átláthatósággal és elszámoltathatósággal hajtják végre.
Amikor a politikai döntéshozók megbízhatóan, hosszú távon és felelősségteljesen gondolkodnak, az közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek még időben képesek megfékezni az éghajlatváltozás negatív hatásait. Ennek része lehet az alternatív energiaforrások előtérbe helyezése, a fenntartható várostervezés támogatása, vagy olyan szabályozások bevezetése, amelyek csökkentik a környezetkárosító anyagok kibocsátását.
A Jó kormányzás azonban nem csupán törvényhozás és szabályalkotás kérdése. Ez az állampolgárok bevonását, a társadalmi igazságosság előmozdítását és a jövő generációk érdekeinek képviseletét is jelenti. Amikor az emberek érzik, hogy a döntéshozók valóban az ő jólétüket tartják szem előtt, nemcsak nő a bizalom, hanem erősödik a társadalmi együttműködés is – ami elengedhetetlen az olyan összetett globális kihívások kezelésében, mint a klíma- és ózonválság.